Halál gondolata a gyermeknél

5 éves a kislányom. Az utóbbi időben sokszor mondogatja, hogy ő nem akar meghalni. Láthatóan fél a dologtól. Szerencsére nem volt haláleset a környezetünkben, nagyon meg vagyok ijedve, miért foglalkoztatja a halál gondolata. Azt szeretném kérdezni, hogyan reagáljak ilyen helyzetben?

Ha nem áll semmilyen konkrét dolog, vagy trauma a háttérben (pl. szülőktől való hosszas távollét, vagy súlyosan beteg családtag, elpusztult kisállatot), akkor én arra gondolnék, hogy életkori sajátosságról van szó, és ahogy okosodik, úgy kérdez rá az élet fontos dolgaira, így a halálra is. Az, hogy egy ilyen idős gyermek az elmúlással, sőt akár saját halálával kapcsolatos kérdéseket tesz fel szüleinek, alapvetően tehát nem jelez problémát. Foglalkoztatja a téma, keresi a válaszokat, és az, hogy a szüleinek meg is fogalmazza a kérdéseit, jó jel: a bizalomról árulkodik. Nehéz feladat egy szülőnek, hogy mit feleljen gyermeke halállal kapcsolatos kérdéseire, ugyanakkor sokszor a szülő féleleme attól, hogy megijesztheti gyermekét, komolyabb, bénítóbb, mint a gyermek reakciója egy őszinte válaszra. Fontos, hogy olyasmit feleljünk a gyermeknek, amit hitelesen tudunk képviselni. A gyerekek haláltól való félelme ellen azzal tehetjük a legtöbbet, ha nyitottan, türelmesen, őszintén válaszolunk a kérdéseikre. Ha azt látják, hogy mi magunk sem ijedünk meg a témától, ha lehet beszélni róla, sokkal könnyebben fogadják el a halált az élet természetes velejárójaként és előbb utóbb feltehetően lecseng ez az érdeklődés, és ismét megszilárdul a gyermek érzelmi biztonsága.

Süle Adél, pszichológus